2019. augusztus 28., szerda

Ausztria, Salzburg (és közvetlen környéke), SzG3

Egyéb osztrák összefoglalóbb jellegű beszámolók:

- Bärenschützklamm - Ötschergräben (1)
- Hohe Wand, Rax, Schneeberg
- Wachau, Nibelungengau, Strudengau
- Batthyányok földje (2)
- Végig a Rába (Raab) mentén
- Tabor
- St. Martin
- Osztrák várak, kastélyok (2,4)
- osztrák nagyvárosok - a főváros: Bécs (1) (Advent Bécsben, 2017 - Fotóalbum):(3):
- osztrák nagyvárosok: Graz (Grác) (2) (Grác Fotóalbum)
- osztrák nagyvárosok: Innsbruck
- osztrák kisvárosok: Fürstenfeld
- osztrák kisvárosok: Güssing
- osztrák kisvárosok: Weiz
- Herberstein, a kastély és az állatkert (Fotóalbum)
a Stubenbergersee és környéke

Vissza a főoldalra (katalógus)

Ausztria egyik legszebb városa, sokan meglátogatják, de általában csak a városközpontot. Mi most, miután már többször voltunk Salzburgban, kissé a környékén is körülnéztünk és igen szép helyeket találtunk. De kezdjük magával a várossal. Idén (2019-ben), több hellbrunni látnivaló meglátogatása után jöttünk be a belvárosba. Azokra később még kitérünk, mert igencsak szép dolgok találhatóak ott.


Mivel a feleségemmel már többször voltunk itt, elsősorban az unokám miatt jöttünk be a hellbrunni látnivalók után (kastélypark, állatkert). Arra most nem térek ki, hogy Salzburg milyen szép, inkább az általam tapasztalt problémákra mutatnék rá, mert szerintem ezek nagyon befolyásolhatják az ide látogatókat:
- a látnivalók zöme a vár és a folyó közé van beszorulva, itt értelemszerűen nem nagyon van gépkocsi forgalom (gyalogos övezet). A belvárosban nagyon kevés a közúti híd, így a két oldal közötti közlekedés minimum kérdéses (délután akár órákat is tarthat). Ráadásul a 150-es utat átvezető híd ÉNY-i oldalát építkezés miatt éppen lezárták (2019). Ebben az volt a szerencse (kénytelenek voltunk balra fordulni), hogy az egyik célunk a Mirabell kert megnézése volt, ami valami miatt mindig kimaradt, és pont itt találtunk egy mélygarázst, ahol még volt hely. Az ide vonatkozó tanács: mélygarázs nélkül ne is próbálkozzon senki a parkolással! Vissza a forgalomhoz. Szerintem Salzburg már olyan mértékben túltelített ami a közlekedést illeti, hogy gyakorlatilag áll a forgalom. Én az egyik kivezető kereszteződésben, pedig csak kb 15-ek voltunk, talán húsz zöld után tudtunk balra nagy ívben hazafelé fordulni (mivel csak a telezöldet ismerik és nem lehet úgy balra fordulni, hogy a szembejövő forgalmat megállítják), és az az út telített volt amire rá kellett volna fordulnunk, a szembejövő forgalom miatt talán minden második zöldnél tudott egy autó bekanyarodni. GPS nélkül teljesen reménytelen a közlekedés.
- ugyancsak iszonyúan sok a turista, szinte mozogni sem lehet tőlük. Főleg távolkeletiek (japánok, koreaiak, stb) vannak, csordákban közlekednek.
Én úgy éreztem, hogy még Bécs is jobban járható és a turisták is jobban eloszlanak, mint itt (pedig Salzburg csak egy 150 ezres város).
Ami viszont jó volt: a tömeg ellenére makulátlan tisztaság (+rend), tiszta nyilvános WC-k.
Visszatérve a városra. Mi kb. két órát sétáltunk a városban, ennyi ideig elviselhető a tömeg. A Residenzplatz-on volt egy zenész, aki ausztrál őslakos zenét játszott, na az tényleg jó volt!
Több ismert ember szülővárosa Salzburg. Mozart evidens, de a séta alkalmával belebotlottunk még Herbert v. Karajan és Doppler szülőházába is (az utóbbiról nevezték el az általa kutatott fizikai jelenséget, ami a különféle hullámok (fény, hang) frekvencia eltolódását jelenti attól függően, hogy a kibocsátó közeledik vagy távolodik - Doppler effektus - amivel azok közeledését vagy távolodását tudják meghatározni nagy távolságokból. Nagyjából ez az.).

A salzburgi belvárosi rész Fotóalbuma ITT található!

Sankt Andrä Kirche
Mirabellgarten
Festung Hohensalzburg
Mirabellgarten
Mirabellgarten
Mirabellgarten
Festung Hohensalzburg
Salzach folyó
Makartsteg (a Salzach folyó felett)



Alter Markt
Salzburger Dom
Festung Hohensalzburg
 Ez tényleg jó volt!!
Makartsteg (a Salzach folyó felett)
Makartsteg (a Salzach folyó felett)
Mirabellgarten
Mirabellgarten
Herbert von Karajan szülőháza
 Mozart szülőháza
Doppler szülőháza

Most térjünk vissza a hellbrunni látnivalókra. Van itt kastély, csodálatos kastélyparkkal, szökőkút parkkal és állatkerttel. Mindegyik önállóan is elsőrangú látnivaló, mi két napra elosztva tudtuk megnézni. Ehhez jön még a kicsi, de nagyon szép botanikus kert, ami már a város központjához elég közel van.

Elsőnek lássuk a kastélyparkot:

Salzburgról azt lehet tudni, hogy alapvetően érseki város. 1612-ben az akkori salzburgi érsek megbízást adott egy új érseki székhely kialakítására. Ez lett a hellbrunn-i kastély a kastélyparkjával. Alapvetően nyári rezidenciának szánták, de az érsekek nem sok időt töltöttek itt, inkább fogadásokra, vadászatokra látogattak csak ki. A kastély egyik központi eleme a víz (nagyon helyesen, mi is szeretjük a vizes dolgokat, akár természetes, akár mesterséges, csak sok legyen belőlük). Ez a fenti térképen is látszik. Most a kastélyt nem néztük meg, inkább a parkra koncentráltunk. Sok szép parkot láttam már, de ez volt az egyik legszebb közülük. Ahogy elsétáltunk a folyó felé, itt is feltűnt a Kneipp medence és a kézbemártogatós medence. A kb. 5 fokos vízben kis gyerekek fürödtek, meg se kottyant nekik a hőmérséklet. Egyébként szinte nincs is olyan hely (sem Ausztriában, sem Németországban) ezen a környéken, ahol ez a duó meg ne jelenne. A medencével átellenes oldalon egy dália kert volt, szebbnél szebb virágokkal. A vizes medencékben pisztrángok, kecsegék és még ki tudja milyen halak úszkáltak, némelyik több, mint egy méter hosszú volt. A pontyok megtanultak élelmet kunyerálni, amint valaki megjelent valamelyik medence oldalánál, azonnal oda sereglettek és nagyokat tátogtak a szájukkal.
Ahogy kezdtünk végezni a kerti sétával, a kastély háta mögül nagy nevetést, tapsolást és kurjongatást hallottunk. Kiderítettük, hogy a kastély mögött egy vízi játékokból (wasserspiele) kialakított zárt terület van, ahol a szökőkutakat külön vezetéssel meg lehet tekinteni. Erről korábban semmi információm nem volt, így ebbe a napba már nem tudtuk beiktatni, ide később még visszatértünk, már most mondom, nagyon megérte. Erről a beszámolót majd lásd később: Hellbrunn, Wasserspiele.
Még egy információ: az út mellet (Fürstenweg) van egy parkoló, fizetős, ha jól emlékszem 1 Euró/óra a parkolási díj, nem veszélyes.
Ha valakinek belefér az idejébe, akkor a kastélyt is érdemes megnézni, az interneten lévő képek szerint nagyon szép. Az egész helyen uralkodó rendről és tisztaságról nem is beszélve, nálunk is ilyennek kellene lennie mindennek.
Szerintem az egész Hellbrunn komplexum kiemelten javasolt megtekintésre!!!!!!

A hellbrunni kastélypark teljes FotóalbumITT található!






















A kastély mögött található a németül Wasserspiele-nek nevezett szökőkút park:


Amint azt korábban már írtam, amikor a kastélyparkot látogattuk meg, hatalmas zsivaj, taps és nevetés hallatszott a kastély mögül. Visszaindulás előtt megállapítottuk, hogy a kastély mögött egy nagy szökőkútpark (németül Wasserspiele - vízi-játékok) található. Egyöntetűen megállapodtunk abban, hogy e miatt még visszajövünk, valamint a botanikus kert sem fért bele eddig még a programba és azt is megnézzük.
Így is tettünk és utólag megállapíthatom, hogy jól tettük. A pénztárnál jegyet váltottunk és hamarosan a mi csoportunk is sorra került.
A szökőkutakról azt kell tudni, hogy közel 400 éve és olasz mintára épültek. E miatt tényleg olyan az érzése az embernek, hogy Olaszországban van. A salzburgi érsekek vicces természetűek lehettek, mert a vízi-játékok egy része a vendégek bosszantását szolgálta és valószínűleg csak ők (az érsekek) tartották viccesnek a dolgokat. Rögtön az első helyszín, a római színház. Itt középen van egy kőasztal, aminek a közepén van egy vágat, ahol a bort hűtötték. Az asztalfőn az érsek ült akinek a jelére egy szolga megnyitotta a csapokat és a vendégek kőszékének a közepén levő nyíláson feltört a víz. És addig nem állhattak fel, amíg az érsek így nem tett. Hogy biztosan elázzanak, az udvarszerű rész padozatából is jött a víz (kb. 2-3 m magasra), így biztosítva, hogy a vendégek mindenhol elázzanak. Ez a szituáció több helyen is előfordult még (mármint a hirtelen víz spriccelés), ahol a gyanútlan látogatókat különféle helyekről lespriccelték, ill az utolsó épületből egy vízfüggöny alatt kellett kijönni. Amikről most írtam, a videón jobban érzékelhetőek. Ez persze most jópofa volt, meg igazából a közönség többek között ezek miatt is jött ide, engem csak az zavart ebben, hogy ha valaki nem figyelt oda, hogy honnan jöhet még víz, akkor vagy lemaradt a produkcióról (nem ment be a szobákba), vagy esetleg elázhatott a fényképezőgépe. És elég sok igen drága gépet láttam. Így aki ide jön, erre azért figyeljen.
Összefoglalva igen szórakoztató és látványos hely, aki teheti a többi itteni látnivalóval együtt ezt is nézze meg!!!!

A vízi-játékok teljes magyar leírása ITT olvasható!

Beszámoló FotóalbumITT található!




Römisches Theater








das Mechanische Theater



Mydasgrotte


Ha végeztünk a kastéllyal és a környezetével, akkor javaslom átruccanni az állatkerthez, ami ide talán fél km-re van:

Az unokám miatt rögtön egy állatkerttel kezdtük az igazi kirándulást. Az az igazság, hogy Salzburgban már többször voltunk (bár még délután bementünk oda), elsősorban a környéki látványosságok érdekeltek. Erre Hellbrunn különösen alkalmas, mivel itt még van egy gyönyörű kastély is csodálatos parkkal, a kastély mögött egy szökőkút park (az itteni neve: Wasserspiele). Ugyanígy visszatérünk még az ide nem messze található Skanzenre is, ami az egyik legjobb programpontunk volt. Valamint Salzburg déli részén található még a botanikus kert is. 
Most néhány olyan információ, ami szinte minden helyre érvényes, amit meglátogattunk (amire nem, azt külön jelzem):
- mi 3 fős családként mentünk, két felnőtt, egy tíz éves kislány. Nagy általánosságban családi jegyet vettünk (2+1 fő), ami közel 26 Euró volt szinte mindenhol (a pénzügyi tervezés miatt).
- mivel az Alpok szélén (vagy benne) voltunk, az időjárás akár óráról órára változhatott, fölösleges reggel kinézni az ablakon, az legfeljebb a következő 1 órára nyújt többé kevésbé információt. A legjobb esőkabátot vinni, ami gyorsan előrántható, majd eltehető. A helyieket nem igazán izgatja az időjárás. Ha esik, ha süt - mennek (igazuk is van). 
- egy speciális információ ide. Amikor kifelé jöttünk, akkor láttuk, hogy sokan oda mennek egy kis falra szerelt dobozhoz és beteszik a jegyüket abba (parkolójegy, amikor bemegyünk a parkolóba - sorompó - kapunk egy jegyet). Mivel mi nem tudtuk hogy ez jó dolog, kint hagytuk azt azzal, hogy majd távozáskor fizetünk. Kiderült, hogy annak, aki bemegy az állatkertbe, annak a parkolás ingyenes, csak a parkolójegyet kell érvényesíteni, amit értelemszerűen csak az állatkert belsejében lehetséges. E miatt ki kellett mennem és visszavinnem a parkolójegyet a feleségemnek - aki bent maradt - és ő érvényesítette azt, így ingyenes volt a parkolás!
Most vissza az állatkerthez. Itt is meg kell állapítanom, hogy az eddig meglátogatott külföldi állatkertek teljesen más koncepciót követnek, mint a magyarok (főleg a fővárosi). Az állatkert zöme egy magas és látványos sziklafal alatt található, gyönyörűen kiépített kifutókkal, tényleg minden igényt kielégítenek. Látszik az állatokon, hogy nagyon jól érzik magukat. Mindenhol van valamilyen formában víz, ami szintén nagyon jót tesz a látványnak. Az afrikai állatoknak akkora a kifutójuk, hogy szinte nem is látszik a vége. A sziklafal feletti rész a kastély parkjához tartozik.
Ha valaki megéhezik, van egy jó önkiszolgáló étterem az állatkert közepén. Itt most egy kicsit visszatérek egy régi mániámhoz, nálunk miért adnak valami ételt 2 - 3-szoros áron, ha valami "jeles" helyen adják azt (dombtető, vár, Balaton-part, stb.). Ez sem Ausztriában, sem Németországban nem divat. Esetleg 1-2 Euróval drágább, de nem 2x-es vagy 3x-os az ár. Itt is teljesen normális áron megebédeltünk, ráadásul akkora adagokat adtak, hogy gyerek adagot ettünk, két ilyennel hárman jól laktunk (a gyerek adag 7,90 Euró volt, ami potom ár egy állatkertben) és összesen egy leves volt még hozzá. 
Igazából többet nem kell szólni az állatkertről, meg kell nézni, nagyon élvezetes!!!!!!


Az Állatkert Fotóalbuma ITT található!




















(Lili)

Salzburgban még megnéztük a Botanikus kertet is:


Ezt a helyet viszonylag nehezen találtuk meg. Bár GPS végül is jó helyre hozott el, csak az első képen látható kis tábla utalt a botanikus kertre, az sem túl feltűnő helyen. A botanikus kert valószínűleg az egyetem oktató kertje, így ha valaki meglátja az épülettömböt, akkor a déli végénél menjen be az egyébként sorompóval lezárt parkolóba, annak végében található a botanikus kert bejárata. Egy pozitívum: ingyenes a belépés (ráadásul minden belépő kapott egy kis virágmag csomagot, a magok otthon szépen kikeltek és az egyik növény - aminek nem tudom a nevét - már évek óta folyamatosan kinő (több példányban), a legnagyobbon több, mint 100 virág van minden évben és több, mint 2 m magas). Nem túl nagy kert, viszont a pálmaházat leszámítva nagyon sok minden látható itt. Itt is vannak tematikus kertek, a feleségem végig vezette az unokámat, remélem jó néhány növényt megjegyzett. Most már legalább tudja, hogy ezek a növények nem a közértben teremnek, megpucolva, kifejtve, stb (jó, jó, ő már ezek zömét már korábbról is tudta). Amúgy tényleg nagyon sok minden látható itt, igazából a képek beszélnek erről. 
Javaslatom, ha valaki a város és Hellbrunn között ingázik, akkor ejtse útba, szerintem nem fog csalódni benne, ha az nem zavarja, hogy nem túl nagy.

A helyszín FotóalbumITT található!








 a kis fotóművész (Canon SX10is)






Salzburg és a határ közé van beszorulva Großgmain, itt található a Salzburger Freilichtmuseum. Mi a német oldalon a Bayerisch Gmain nevű helyen laktunk. A két Gmaint "csak" a határ és egy patak választja el egymástól, amúgy csak a kiírásból lehet tudni, hogy éppen Németországban vagy Ausztriában jár-e az ember?


A 6. nap 1. helyszíne egy kicsit felborította aznapi tervet, mivel eredetileg csak néhány órát akartunk itt tölteni, mondván, hogy skanzent már láttunk eleget, és bár a nyitásra odaértünk (a szállásunktól csak 7 km-re volt), csak du. 4 óra körül jöttünk el.  De azt kellett tapasztalni, hogy ez egy hihetetlenül nagyszerű skanzen volt, minden skanzenekre vonatkozó igényt kielégített és főleg az unokámat eszméletlenül érdekelte. A skanzen a Salzburgi szabadtéri múzeum nevet viseli, de itt nem Salzburg városáról van szó, hanem Salzburg tartományról. Az egyes régiókat gondosan szétválasztották és 1-1 hatalmas bemutató területet szenteltek az 5 régiónak: Flachgau, Tennengau, Pongau, Pinzgau, Lungau. Ez többek között azért is volt érdekes a számomra, mert az első diplomámat Sopronban szereztem és oda korábban sok pinzgauit telepítettek be, erről sok dal is szól. Ráadásul az előző napon a szurdokok és a barlang miatt pont a pinzgaui területen jártunk. Teljesen más, mint a szentendrei Skanzen felépítése. Először is az egyes régiók hatalmas erdőrészekkel vannak elkülönítve egymástól. Miután a terület tényleg hatalmas, egy kisvasutat is üzemeltetnek a lustábbaknak, ez a bejárattól elmegy szinte a végéig (a kisvasútról készítettem egy kis videót is). Mi inkább időtakarékosság miatt elmentünk a kisvasúttal a végéig (meg az unokám is nagyon élvezte) és onnan visszasétáltunk a bejárathoz, megtekintve az alsóbb területeken lévő bemutató helyeket. Amiben nagyon különbözött a szentendrei Skanzentől az alapvetően az volt, hogy az összegyűjtött házakat nem egymásmellé slichtolva állították ki, hanem a ház körül egyébként megtalálható egyéb épületeket is oda rakták, azzal, hogy a házhoz tartozó telket is kialakították. Így a ház mellett volt gazdasági épület (vagy a házak egybe építve), hatalmas udvar, kúttal gazdasági kerttel, ruhaszárítóval, stb. Így összefüggésében lehetett látni egy-egy szállást. A házakban minden esetben volt egy kiállítás, ami sokszor a ház belső berendezéséből állt, de volt itt sörfőzde, templom, iskola, szatócsbolt. Szinte minden helyiségbe be lehetett menni, csak néhány terület volt lezárva, oda csak benézni lehetett (ilyen esetben riasztók is voltak). Az is feltűnt, hogy egyetlen "teremőr"-t sem láttunk, mégsem volt szétbarmolva semmi. Az egyes házakban a feleségem gondosan be tudta mutatni a kiállított tárgyakon keresztül hogy pld. hogyan lesz a búzából kenyér, miket termeltek az egyes gazdasági kertekben (zöldségkert, fűszerkert, stb.). Volt régi-traktor kiállítás, szatócsbolt, tényleg minden. Az unokám meg itta az igét, szerintem sokat tanult. Na ahogy leértünk a kijárathoz, rájöttünk, hogy van itt még néznivaló, viszont enni is kell valamit. Így visszavonatoztunk az egyetlen étteremhez (az a kisvasút középső állomásáról érhető el, szinte mellette van). Az étterem fél önkiszolgáló, oda kell menni egy ablakhoz, ott kell megrendelni és kifizetni az ételt majd a rendelést a pincérek kihozzák (megemlítem, itt volt egy magyar felszolgáló lány). A rendeléskor vinni kell az asztalnál található fakanalat, mert azon van az asztal száma, ahová az ételt a felszolgálók kihozzák.  Alapvetően ez egy kerthelyiség, de itt is bejött az alpesi időjárás. Közel az étkezés közepén jártunk, amikor a hegyek felől hatalmas fekete felhők kezdte el gyülekezni, néhány perc múlva már dörgött és villámlott is, majd el kezdett szakadni az eső. Szerencsére az ilyen esetekre is készültek, ugyanis volt egy fedett rész is, ahol mindenki elfért és ott folytathatta az ebédelést. A pincérek segítettek behordani az étkeket, majd lecsukták a napernyőket. Kb. fél óráig szakadt az eső, majd amilyen gyorsan megjött úgy el is ment. Ez után ha nem is derült ki teljesen, már nem volt gond az időjárással. Most a felső részen mentünk végig és néztünk meg szinte mindent. 
Nekünk nagyon bejött, a gyerekes családoknak különösen ajánlom, egyrészt a kisvasút miatt, másrészt tényleg sokat lehet tanulni az egészből és hihetetlenül jól van megcsinálva az egész.

A hely FotóalbumITT található!


az alsó állomás (Flachgau)

a pénztár és fogadó épület belső oldala
a bejárati állomás (Flachgau)

a végállomás (Pongau)









Kneipp medence



egy jó kis ebéd



az iskola

gazdasági kert
a szatócsbolt (működik)

Vissza a főoldalra (katalógus)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése